Hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet


Az emberi test egy genetikai csatatér [origo] Ezek egy része már beépült az élőlények genomjába, más része viszont a szervezetben szétszórtan, például baktériumokban foglal helyet.

Ezek a genetikai elemek nem mindig élnek békésen egymás mellett, ebből adódnak a szervezeten belüli különböző genetikai konfliktusok. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a gének funkciója az emberi test és az elme irányítása. Vita van persze - elsősorban az elme vonatkozásában - a környezet és a gének hatásának arányát illetően. A testben azonban óriási számú és rendkívül sokféle mikroba él, a DNS nagy részét pedig genetikai paraziták szállták meg.

A genom "emberi része" is megosztott, egyik fele anyai, a másik pedig apai eredetű. Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy vajon kinek a DNS-e irányít bennünket? Más szavakkal, kinek az érdekeit szolgálja az emberi test és viselkedés?

Gyűrűsférgek

Továbbá, logikusnak tűnik, hogy mivel a gének érdeke megegyezik - ez pedig a test evolúciós sikere - ezért összefognak, s közös erővel küzdenek e cél megvalósítása érdekében. Igen ám, de csalók mindenütt jelen vannak. Az ember és más fajok teste is valójában kész genetikai csatatér. A genetikai szoftver A genetikai információ egy anyagtalan szoftver, melynek a DNS csupán a hardveréül szolgál. Nem testek és örökítő molekulák, hanem genetikai stratégiák versengenek egymással az evolúció során.

A szülőktől kapott kétszer 23 darab DNS-molekula hamar elveszik a testben, csak annak kópiái élnek tovább. De ez nem baj, mert nem a DNS-t őrizzük egyfajta kegytárként, hanem az utasítások algoritmusait.

Mik ezek az algoritmusok?

Paraziták a szervezetünkben: mikor gyanakodjunk? - HáziPatika

Mind-mind különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: sikerre vinni a testet, hogy az biztosítani tudja a genetikai információ halhatatlanságát.

Pontosabban a DNS rövidlátó, megelégszik azzal, ha a következő generációba átkerül a program. Embernél a nagyszülői felügyelet még egy plusz generációt ad. A DNS tehát az emberi test sikerében érdekelt. A siker azonban rétegelt: nem elég túlélni a betegségeket és a kedvezőtlen körülményeket természetes szelekcióhanem le kell venni a lábáról egy, de ha lehet inkább több másik nemű partnert szexuális szelekció. Akad itt azonban néhány genetikai bökkenő.

Paraziták a szervezetünkben: mikor gyanakodjunk?

Humán mikrobiom Az emberi testben tízszer több baktériumsejt van, mint emberi, valamint szer több mikrobiális vírus- és baktérium eredetű gén, mint emberi. A kérdés az, hogy milyen genomok érdekeit képviseli az emberi test és viselkedés?

Lehetséges, hogy egy test valaki más érdekeit valósítja meg? A válasz igen, és erre több példa is van.

Paraziták a testben milyen tüneteket adnak és honnan jönnek

Létezik egy csigafaj, amelynek egyes egyedei a fűszálak végére másznak, s onnan a legelésző állatok gyomrában kötnek ki. A kutatók kiderítették, hogy a csigák nem önszántukból követik el ezt az öngyilkos cselekedetet, hanem az agyukban élő laposféreg készteti őket erre.

A féreg hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet zombivá teszi a csigát azért, hogy könnyen bejusson a kérődzők testébe, s ott folytathassa az életciklusát.

Hasonlóképpen, egy egysejtű parazita - a Toxoplasma gondii - macskakedvelővé változtatja az egeret, s így könnyen át tud kerülni a macskatestbe, ahol beteljesítheti életciklusát. Harmadik példaként a veszettségvírus szolgál.

Ez a pici - mindössze 5 fehérjét kódoló - genommal rendelkező parazita komplex viselkedésbeli változásokat képes előidézni a gazdaállatokban. A vírus az alapvetően félénk rókát barátságossá teszi, s arra készteti, hogy közelítsen meg például egy ősellenség kutyát, majd - stratégiát váltva - hirtelen harapjon bele. A vírus figyelmét nem kerüli el, hogy aktivizálnia kell a gazdaállat nyálelválasztását is, hiszen a nyálon keresztül fertőz.

Van-e bizonyíték arra, hogy saját mikrobáink manipulálnak bennünket? A humán mikrobiom tagjai az emberi szervezetben rendszerint hasznos funkciót töltenek be vagy semlegesek, s csak patológiás körélmények között például legyengült immunrendszer esetén okoznak betegséget. A mikrobiom érdeke a test egészséges működése, de ez nem jelenti azt, hogy a két biológiai rendszer mindenben egyetért egymással. Ezen érdekkonfliktus részletei még nem ismertek, de a mikrobák általi manipuláció bizonyos mozzanatai igen.

Például a Helicobacter pylori baktériumfajról - amely egyébként alapvetően hasznos az ember számára, de bizonyos esetekben gyomorfekélyt okozhat - kiderült, hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet az ember éhségérzetét azáltal, hogy szabályozza a gyomor grelin nevű hormonjának kiválasztását.

Nem tudni, hogy a baktérium hogyan éri ezt el és miért teszi, mindenestre manipulálja az ember éhségérzetét. Talán a mohóság miatti elhízási hajlamot kontrollálja. Lehetséges, hogy összefüggés van a H. A mikrobiom agyra való hatását is behatóan tanulmányozzák emlős modelleken, s ennek során számos érdekes megfigyelés született.

Így például kiderült, hogy bélflóramentes és bélflórával rendelkező egerek agyi érzelemközpontjában amygdala különbözik a kommunikációért felelős szerotonin ingerületátvivő hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet mennyisége, ami viselkedésbeli változásokat okoz. Genomparaziták Az emberi DNS mindössze 1,2 százaléka kódol "emberi" fehérjéket, a genetikai parazita szekvenciák aránya viszont legalább 50 százalék.

Eredetüket tekintve e paraziták két csoportba sorolhatók: idegenek és saját származékok.

Baktériumok

Az idegeneknek két fő fajtája lepte el az emberi genomot. Az úgynevezett retrotranszpozonok eredetileg - hasonlóan az AIDS vírusához - retrovírusok voltak, csak - szemben ez utóbbival - bekerültek a csíravonal sejtjeinkbe a szaporodást biztosító sejteks most már nem fertőznek minket, hanem hagyják, hogy örökítsük őket. Ezek döntő része nem fertőzőképes lmutációkkal inaktiváltcsupán a K törzsük HERV-K lenne képes fertőző vírusokat képezni. Ilyet azonban még sohasem tapasztaltak. Az ugráló gének másik csoportját alkotó DNS-transzpozonok a genomban "kivágás és beillesztés" mechanizmussal terjedő ugráló gének egyetlen gént tartalmaznak, amelynek transzpozáz a neve.

A transzpozáz enzim feladata a transzpozon DNS-ből való kivágása, majd egy más helyre való beépítése. Nem tudni, hogy ezek a pinworm cikk hogyan kerültek a DNS-be, pedig legalább 60 egymástól független kolonizációt hajtottak végre.

Az emberi DNS-ben viszont már egyikük sem aktív, potyautasként vándorolnak generációkon át. Az emberi genomot nemcsak idegenek, hanem belső árulók is megtámadták. A DNS 11 százalékát úgynevezett Alu szekvenciák alkotják. Ezek a kis DNS-darabok szekvencia kettőződések és mutációk révén alakultak ki. Elfeledvén eredeti feladatukat, csak egy dologra fókuszáltak: elárasztani a genomot.

  • Kerekféreg fertőzés útjai
  • Gyűrűsférgek – Wikipédia
  • Kiütések az arcon a férgek miatt
  • Paraziták | Erzsébet Fürdő Gyógyászati És Szűrőközpont
  • A fertőzéseket a bél férgek is származnak több szempontból is; többek között a körülmények között az ok-okozati a leghíresebb, legnépszerűbb, a következők: a fogyasztás a nyers hús, vagy rosszul főzött, a fogyasztásra szánt élelmiszer vagy víz szennyezett, a tojást, a bél férgek, valamint a kapcsolatot a tárgyak, hulladékok vagy széklettel szennyezett.
  • Mivel a paraziták méretben és számban is növekednek, a gazda szervezet egészségét is befolyásolhatják.

Az Alu szekvenciákat genetikai hiperparazitáknak is nevezik, mert bizonyos retrotranszpozonok úgynevezett LINE-1 RT enzimét használják. Egy másik gazdaszervezet eredetű mobilis elemcsaládot alkotnak az úgynevezett MIR-ek, amelyek a szállító tRNS-enkből alakultak ki.

Hasonlóan az Alu RNS-ekhez, ezek a szekvenciák is ott lábatlankodnak a riboszómák körül, hátha arra jár egy LINE, amelytől ellophatják az RT enzimét, s ugorhatnak egy újabbat a genetikai halhatatlanság felé.

hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet

Háború a genomparaziták és az emberi DNS között A genetikai paraziták és az emberi gének viszonya aszimmetrikus: ha a parazita győz, elpusztul a test, s ezáltal a parazita maga is.

A parazitát viszont senki sem siratja. Azt nem tudni biztosan, hogy az emberi gének aktívan részt vesznek-e a paraziták fizikai likvidálásában, az azonban bizonyos, hogy e szekvenciák zöme agyonmutálódott.

Az emberi test egy genetikai csatatér

Ennek oka elvileg az is lehet, hogy a mobilis elemek nem tőrödnek túlságosan azzal, ha "fogyatékosak" lesznek, mert, ha tolószékkel is, a genommal együtt ők is átkerülnek az utódokba. Vannak viszont a parazita szekvenciákat érintő mutációs forrópontok, ami arra utal, hogy az emberi gének harcot folytatnak ellenük.

hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet

Annyi bizonyos, hogy a DNS-paraziták működése aktívan gátolt a sejtekben, különösen a csíravonalsejtekben. A ivarsejteket képző ősivarsejtekben ugyanis az ugráló elemek nagyfokú mobilizációja figyelhető meg.

A mai elférgesedett, elgombásodott ember - Dr. Földes László, Jakab István

Az ivarsejtek azért érdekesek a transzpozonok számára, mert ezek információja - szemben a testi sejtekével - átjuthat az utódokba. Egy rosszul tervezett ugrás egy ivarsejtben hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet hatású férgek kezelése emberkezelésben, mert ez az utódban betegséget vagy akár halált okozhat a testi sejtekben csak az érintett sejt pusztulna el. A transzpozonok ritkán hasznosak is lehetnek.

hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet

A gerincesek szerzett immunrendszere az antitest- és T sejt-receptor gének változékonyságán alapul. A genetikai változékonyságot pedig a DNS transzpozon eredetű rekombinációt aktiváló génjei által kódolt enzimek generálják.

  • Brit a férgektől
  • Baktériumok – Wikipédia
  • Asp és férgek
  • Az emberi test egy genetikai csatatér
  • Anton van Leeuwenhoekmikroszkópja segítségével először figyelt meg baktériumot Az első baktériumokat Anton van Leeuwenhoek [8] holland természettudós pillantotta meg -ben, egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban.
  • Szívférgesség — Wikipédia A paraziták elpusztítására a testben.
  • Bélférgesség - Arcanum GYÓGYSZERTÁR webpatika gyógyszer,tabletta - webáruház, webshop

Továbbá sokan hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet vélik, hogy a gerincesek sikerének záloga a plasztikus DNS. Ezt a plaszticitást elsősorban a mozgékony szekvenciák biztosítják. A HIV-vírus nem azért fertőz meg minket, hogy abból profitáljunk. Az érdekérvényesítő technikáik részleteit még nem ismerjük. A harc nyomai azonban azt mutatják, hogy ezek az érdekek nem esnek teljesen egybe a sejt többi génjének érdekeivel.

Miért jó, ha elszaporodnak ezek az elemek? Mert ez egy versenyfutás a gazda genom és a transzpozonok között. A transzpozon úgy menekül a sejt védekező apparátusa elől mint a hidra Herkules kardja elől: ha egy fejet levágnak, három nő helyette. Szó lesz hogyan befolyásolhatják a paraziták a testet önző kromoszómákról, a szülői DNS-ek konfliktusáról, a gyilkos női mitokondriumokról, valamint a spermiumok és az embriók harcáról.

Kapcsolódó cikk.