Hol élnek a kerekférgek


Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül nem esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por halmozódik fel. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá. Alig egy óra múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már szabadszemmel hol élnek a kerekférgek parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben fehéresen csillognak. Ezek a piciny pontok hol élnek a kerekférgek mozognak. Ám azonnal felismerjük, hogy nem valami csekély áramlások hajtják őket, hanem önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak.

Picinységük miatt azt gondolhatnánk, hogy véglények. Fogjunk csak ki egy pipettával egy vagy több ilyen úszó pontocskát s egy vízcsöppben hogyan lehet a férgeket a legjobban kezelni mikroszkópium alá!

Rögtön látni fogjuk, hogy sok ázalékállatkához hasonlóan csillangó sörték segítségével vígan tovább úszkálnak. Az állatkák olyan élénken mozognak, hogy nagyon nehéz testük felépítését részletesebben megfigyelni.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Mert vízcseppünkbe néhány korhadt faszálka vagy parányi szalmatörmelék is jutott, melyeket a porral együtt a szél hurcolt a csatornába. Ezek most a vízcsepp aljára süllyedtek s így állatkáink közöttük és a parányi homokszemcsék között pompás búvóhelyre találnak kíváncsi tekintetünk elől. De nini! Amint a mikroszkópium látómezejét átkutatjuk, egyszerre észrevesszük, hogy az egyik állatka testének keskeny végével megtapadt az egyik törmelékszemcsén.

Kertészet/Férgek/Közönséges kerekesféreg

Testének másik vége szabadon előreáll s ezen közepes nagyítással is két köralakú fogaskerék tűnik föl, melyek élénken forognak.

Most már tudjuk, hogy mikkel van dolgunk. Kerekesférgek ezek, a Rotatoriák, vagy Rotiferák rendjébe tartozó állatkák. Nem véglények, hanem igazi szervekkel ellátott többsejtű állatok, Metazoák. A kerékszervek mozgása mellett még egy másik szerv mozgása is azonnal feltűnik.

Rotifera kerekesféreg, Kerekesférgek – Wikipédia

Az állatka testében, azon a helyen, ahol a nyakhoz hasonló befűződés van, szilárd, két félre oszlott szerv van, melynek részei egyenletes ütemben egymásra préselődnek, majd újra eltávoznak egymástól.

A zúzómalomra emlékeztető szerv közben szabálytalanul ide-oda forog. Ez a szerv az úgynevezett rágókészülék. Részei kemény kitinából állanak s azt a táplálékot aprózzák fel, melyet a kerékszerv sodort a szájnyílásba s innen a garatba és a rágógyomorba. Mik azok az említett kis fogaskerekek? Ennek tisztázása céljából valamivel erősebb nagyítást kell vennünk s az állatkák élénk mozgását is meg kell akadályoznunk.

féregparaziták jelei

Ezt úgy érjük el, hogy vízcseppünkhez nagyon kevés hígított kokainoldatot teszünk, mely rövidesen kifejti bódító hatását. Ekkor világosan láthatjuk, hogy állatkánk testének elülső részén két kerekded, lebenyes nyújtvány tör előre, melyeknek peremén finom csillangók csapdosnak, mégpedig most már a bódítószer hatása alatt nagyon lassan.

Alaposabban megfigyelve, észrevesszük, hogy a csillangók mozgása a lebeny kerületének egyik pontján indul meg s meghatározott irányban egyik csillóról a másikra terjed át hullámszerűen. Rövidesen egy újabb hullám következik, úgyhogy egyidejűleg több hasonló hullám halad végig a szegélyen.

a nyállal átvitt férgek

Ez a mozgás okozza azt, hogy a rendesen gyorsabb hullámzás azt a benyomást kelti, mintha a kerek lebenyek fogaskerékszerűen maguk mozognának. Mindkét körlebeny között, kissé a hasoldal felé, foglal helyet parazitákkal beteg szájnyílás, melyet szintén nagyon finom csillangók bélelnek ki.

Hiszen az ereszcsatorna finom száraz porában, ha szárazon vizsgáljuk meg, a mikroszkópium alatt is csupa élettelen, mozdulatlan, szilárd testecskéket találunk. S mégis a porszemecskék között kell lenniök ezeknek a piciny állatoknak. Ám nem mutatják azokat a megkapó élettevékenységeket, melyeket az imént a vízcseppben megismertünk. Tetszhalottak, teljesen kiszáradtak, összezsugorodottak s csak a szakember tudja megkülönböztetni nagy fáradsággal a környezetükben látható igazi élettelen testektől.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

Ám megnedvesítve csodálatos módon képesek arra, hogy újból életre keljenek. Mindjárt meg kell azonban jegyeznünk, hogy állatkáink a lappangó életnek ebben az állapotában is némi életműködéseket mégis végeznek.

Mindenekelőtt a kiszáradás csak külsőleges; a test sejtjeiben a nedvesség nyomainak meg kell lenniök. Ha erős felmelegítéssel vagy teljesen száraz levegőn a víznek ez a parányi mennyisége is eltűnik, akkor állatkáink elpusztulnak és többé nem kelthetők életre. A legfontosabb életműködések: lassú anyagcsere, elenyészően csekélyfokú lélekzés még a lappangó élet állapotában hol élnek a kerekférgek megvannak, ha eszközeinkkel nem is tudjuk kimutatni.

A hol élnek a kerekférgek elevenen is tekintélyes számban találhatók a korhadó falevelek között, moha- és zuzmópárnákban, a nedves genny szaga a szájból mi ez, a porban és iszapban.

Velük szemben rengeteg kerekesféreg él a vízben; leginkább az édesvizekben. De csekélyebb fajszámuk megtalálható a tengerben és a féligsós vízben is. Vannak élősködő fajok is. Testük külső alakja rendkívül változatos, de a belső szervek felépítésében mégis sok hasonlóságot és megegyező alaptervet mutatnak.

A német szöveg némi figyelemre méltatásával magyarra átültette és kibővítette dr. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá. Alig egy óra múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már szabadszemmel is parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben fehéresen csillognak. Ezek a piciny pontok ide-oda mozognak. Ám azonnal felismerjük, hogy nem valami csekély áramlások hajtják őket, hanem önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak.

Schizocerca diversicornis Daday. Rotaria rotatoria Schrk 2. Asplanchna sieboldi Leydig rágókészüléke.

Ez az aránylag szilárd külső takaró a kutikula, melyet az alatta levő, élő, igazi bőrsejtek építenek fel. Ez a külső kutikula némely helyen rendkívül vékony s így ezen a helyen a bőr puha és hajlékony.

ige parazitáktól

A láb rendesen a hasi oldal felé foglal helyet s gyakran gyűrűszerűszelvények különböztethető meg rajta. Ezek a gyűrűs szelvények a kerekesférgek nagy részének testét látszóla olyan módon tagolják, int az ízeltlábúakét vagy a gyűrűsférgekét.

  1. A méregtelenítés első fázisa
  2. Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos.
  3. Hogyan kell kezelni a hagyma parazitáit

Ez utóbbiakban azonban a szelvényezettség a test belső szerveire is kiterjed, a kerekesférgeké hol élnek a kerekférgek csak a bőrre szorítkozik. A külső szelvényezettség célja kettős. A szelvények egyrészt a testrészek nagyobb mozgékonyságát segítik elő, másrészt a leginkább veszélyeztetett fej és láb védelmét teszik lehetővé.

A víz legcsekélyebb megrázkódására ugyanis rögtön behúzzák a fejüket és lábukat a törzsbe, mert azok ízei úgy mozgathatók el egymás mellett, mint a távcső részei. Sok kerekesféreg törzsét külön páncél védelmezi, melybe gyakran mész rakódik s többnyire lapos alakot ölt. Ilyenkemény páncéljuk van az ú. A kerékszerv alakja rendkívül változatos. Elterjedhet több lebenyen, melyek a szájnyílás körül türemkednek elő, de gyakran főleg a kúszó fajokon csak egyszerű csillópamatot alkothat, amint néhány később hol élnek a kerekférgek fajon látni fogjuk.

A láb végén elhelyezett mirigyek váladéka arra szolgál, hogy az állatka megkapaszkodhassék s akaratától függően bizonyos ideig esetleg állandóan valamilyen tárgyon egyhelyben maradjon. A kerekesférgek testén nagyon gyakran olyan függelékeket, tüskéket, sörtéket, vagy úszószerű függelékeket is találhatunk, melyek szintén a mozgás szolgálatában állanak.

Nagyon sok faj van, melyek az úszáson kívül a mozgásnak egy másik sajátságos faját is végzik, t. Rendesen harántcsíkolt izmokkal ellátott és erősen fejlett ugrósörték képessé teszik őket arra, hogy a nagy ellenállást kifejtő vízben is jókora távolságra pattanjanak Filina- Polyarthra- Pedalia-fajok. Ám az úszás sebessége is nagyon változó. Némelyek valósággal száguldanak a vízben, mások azonban nagyon lassan, csaknem méltóságteljesen úsznak ide-oda, miközben állandóan változtatják az úszás irányát.

Vannak olyan fajok is, amelyek hol élnek a kerekférgek piócákhoz hasonlóan araszolva is mozognak Rotaria, Philodina stb. Rendesen a tapintás szolgálatában állanak azok a nyújtványok, függelékek, ormányszerű képletek, melyek a kerekesférgek fején és testének egyéb részein helyezkednek el; rendesen mozgathatók és nagyon érzékenyek.

Különösen jól fejlettek azokon a fajokon, melyek a vízben lebegő életmódot folytatnak plankton-élőlények. Említettük, hogy a páncélos-kerekesférgek Loricata testét sokszor nagyon kemény és más állatok által meg nem emészthető héj védelmezi. Ám vannak olyan fajok is, melyek sűrű, kocsonyás és parányi zsákhoz hasonló védőburkot választanak el s benne élnek.

Kerekférgek élnek

Ha veszedelem fenyegeti őket, akkor ebbe húzódnak vissza, nagy hirtelenséggel. Melicerta ringens L. Ejferth-Schönichen: Einfachste Lebensformen Bd.

A Melicerta és Oecistes nevű fajok a kocsonyás lakózsákocska falát még külön meg is erősítik apró idegen, szervetlen anyagokkal.

A kerekesférgek külső takarója alatt hosszanti és harántizmok vannak; különösen ezek az utóbbiak jól fejlettek. Ez az izomrendszer sok tekintetben hasonlít a többi féregbőrizomtömlőjéhez.

Számos izom van a testüregben is, mely a kültakaró és a belső szervek között fut le. Ezek között legfontosabbak azok az izmok, melyek a kerékszerv behúzását és kiterítését, valamint a láb behúzását és kitolását végzik. Állatkáink tápcsatornája — amint láttuk — a többnyire hasirányban elhelyezkedő szájnyílással kezdődik.

Rendesen a kerékszervnek különleges része veszi körül. A garatban folytatódik, mely után a rágógyomor következik, a rendesen jól fejlett rágókészülékkel, melynek apró részei minden fajra jellemző különbségeket mutatnak s így az állatkák nagyon jellemző faji bélyegeinek tekinthetők, melyeknek a fajok meghatározásában jelentékeny szerepük van.

A rágókészülékre jellemző az is, hogy alkotórészei mindjárt végleges nagyságban fejlődnek ki s így jól megkülönböztetik az egymáshoz gyakran nagyon hasonló fiatal alakokat. A rágókészülék részeit erőteljes izmok mozgatják, melyek rendesen csak az állatka halálakor fejezik be működésüket.

A rágógyomorból rendesen igen keskeny nyelőcső vezet a gyomor felé. A rágókészüléktől felaprózott táplálékot a nyelőcső bélelő csillói vezetik tovább. Ám a nyelőcső fala erősen kitágítható, úgyhogy nagyobb falatok is keresztüljuthatnak rajta. Vannak olyan fajok, melyekben a rágókészülék ősi formáját megőrizte, amennyiben nem a hol élnek a kerekférgek felaprítását végzi, hanem igazi fogókészülék.

Ezt úgy használja az állatka, hogy a garaton és szájnyíláson nagy sebességgel kiölti s vele ragadja meg zsákmányát, melyet aztán rágógyomrába ránt be.

A zsákmány ilyenkor felaprózatlanul jut be a tulajdonképpeni gyomorba.

Kerekesférgek – Wikipédia

A nyelőcső gyomorfelőli végén rendesen két jól fejlett emésztőmirigy foglal helyet. Ezek váladékukat a széles emésztőgyomorba vezetik, melyet kerek vagy hosszúkás, jól fejlett pillákkal kibélelt hatalmas sejtek alkotnak.

A gyomor után hosszabb vagy rövidebb bél következik, mely a test végén lévő nyílik. Vannak egyes fajok, melyeknek emésztőgyomra vakon végződik Asplanchna, Paraseison. Az emészthetetlen táplálékot ezek rendesen a szájnyíláson ürítik ki igen nagy sebességgel. A kiválasztás életfolyamatát két vízér protonephridium végzi, melyek rendesen a nyak tájékán kezdődnek s hosszú csatornák alakjában a test jobb és baloldalán futnak lefelé.

Oldalt több vagy kevesebb, vakon végző ágat viselnek, melyeknek végében a lángsejtek helyezkednek el. Mind a két csatorna a kloakába nyílik, de a legtöbb fajban az úgynevezett összehúzékony- vagy lüktető-hólyag közvetítésével, mely sokszor tekintélyes nagyságúra duzzadhat meg.

Ezt a kiválasztó készülék által összegyűjtött váladékot, ill. A kerekesférgek idegrendszere meglehetősen egyszerű alkotású. Legfontosabb része a páros vagy páratlan agydúc vagy agy, mely rendesen a fejben a garat fölött helyezkedik el.

A test egyes részei felé, főleg a külső érzőszervekhez nagyon vékony idegeket bocsájt.

Hol élnek a kerekférgek érzőszervek között legfontosabbak a már említett tapogatók, vagy érzősörték, melyek legnagyobb tömegben a fejen vannak elhelyezve. Fontos idegpálya vezet a szemhez is, mely többnyire kerek vagy X-alakú. Száma rendesen egy vagy kettő, ritkán három. A szemeket fekete vagy vörös festék színezi s gyakran lencseszerű parányi fénytörő közeg van rajtuk. Ám sok olyan kerekesféreg van, melyeknek szeme egyáltalánban nincsen.

A kerekesférgek váltivarú állatok. Minden, amit eddig róluk mondottunk, csak a nőstényekre érvényes. Testükben az eddig említett szerveken kívül találunk még egy vagy két petefészket s ezeknek megfelelően egy vagy két szíktömlőt, melyek a peték fejlődéséhez szükséges táplálékokat szállítják, illetőleg termelik. A zacskóalakú petefészkekben keletkeznek a peték, melyek rövid petetartóba jutnak; ez a kloakába nyílik. Nagyon sok faj lerakja a petéket; más fajok a testükhöz kívül hozzátapasztva addig cipelik magukkal néha 8—10 petét is!

Valójában tehát magzat: embriumtartók. Vannak azonban olyan fajok is, melyeknél a fiatal egyedek az anyaállat testében érik el teljes fejlettségüket, tehát hol élnek a kerekférgek hozzák a világra.

A fiatalok mindig az anyaállathoz hasonlítanak, tehát álcaállapot nem fordul elő. A hím egyedek, már amennyire egyáltalában ismerjük őket — úgy látszik, hogy a Bdelloidea-alrend tagjainál hímek nincsenek — sokkal kisebbek, mint a nőstények s szervezetük rendkívül elcsökevényesedett.

Nincsen tápcsatornájuk, persze szájnyílásuk méregtelenítő lábtapasz s ezért csak néhány napig tudnak élni.

Kertészet/Férgek/Közönséges kerekesféreg – Wikikönyvek

Lüktetőhólyaguk is hiányzik s kerékszervük erősen visszafejlődött. Ezért van az, hogy sok faj hímjei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Testüket csaknem egészen kitölti az erősen fejlett, körte- vagy golyóalakú here, mely rendesen a megtermékenyítőszervben végződik. A hímek csak a tengerekben élő Seisonidáknál hasonlítanak a nőstényekhez s minden szervük megvan.

Ezek a fajok mindig megtermékenyített petékkel szaporodnak. Velük ellentétben a hímekkelnem rendelkező Bdelloideák állandóan hol élnek a kerekférgek petékkel, tehát szűzen, parthenogenetikusan szaporodnak.

A többi kerekesféreg nagy tömegénél a szaporodásnak mind a két módját megtaláljuk.

Kerekesférgek

Nőstényeik kétféle petét termelnek, mégpedig termékenyítetlen subitanus és tartós- téli- petéket, amint ezt néhány örvényféreg esetében is látjuk. A tartóspetéket kemény, gyakran érdes felületű, dudorokkal vagy tüskeszerű képletekkel ellátott burok védelmezi a tél viszontagságai és a kiszáradás ellen.

A nemzedékváltozásnak, az ú. Lange A. A vastag, kemény burokkal ellátott tartóspetéből mindig nőstény állat fejlődik. Ez szűzen, parthenogenetikusan az ivartalan ivadékok egész sorát hozza létre, mellyel leginkább nőstény egyedekből hállanak. Elvétve hímek is felléphetnek. A parthenogenetikus időszak vége felé, melyben az illető faj egyedeinek nagyfokú hol élnek a kerekférgek észlelhető, egyszerre nagyobb tömegben jelennek meg a szűzen létrehozott hímnek. Ezek megtermékenyítik a nőstényeket, melyek most csakis tartóspetéket termelnek.

És ezzel befejeződik egy nemzedéksor, mert a tartóspetékből később megint parthenogeetikusan szaporodó nőstények fejlődnek. Aszerint, hogy évente egy, két vagy több ilyen sor jelentkezik, a Daphnidákhoz hasonlóan mono, di- és polyciklusos fajokat különböztetünk meg. Egy és ugyanazon faj a különböző helyeken, vagy hasonló vizekben különböző esztendők folyamán a ciklusok- és ivaros periodusokat tekintve, különbözően viselkednek.

A nagyfokú eltérések okai nagyon változatosak és még egyáltalában nem tisztázottak. Sokan a víz fizikai és kémiai viszonyaiban, mások pedig az állatok belső szervezettségében keresik az okokat.

Ám az ivaros időszak tartama is nagyon különböző lehet. Gyakran csak néhány napig tart, néha azonban hónapokig megmarad. A két ivaros időszak közötti idő a különböző fajoknál igen tág határok között, egytől tizenkét hónapig, mozoghat.